Egyszerűen, párolgó folyadék hűti környezetét :-)
Mi is így hűtjük magunkat. Kiizzad egy kis folyadékot a bőrére az ott elpárolog és már hűl is! Ez alapján már az ókorban is hűtötték az ivóvizet. Agyag edénybe vizet töltöttetek, de itt nem alkalmaztak mázat, hagyták hogy egy kis mennyiség mindig kitudjon szivárogni. Az szépen elpárolgott a bent maradt mennyiséget pedig hűtötte a párolgás. Ha huzatos helyre rakták akkor még jobb volt a hatásfoka a hűtésnek. A klíma ezt az elvet használja ki, csak itt egy körfolyamatban megy a hűtés. Az egyszer már elpárolgott folyadékot nem hagyjuk veszi. Hanem ez elpárolgás után keletkezett gőz lecsapatjuk, és újra felhasználjuk. Tesszük mindezt a takarékosság és a környezetvédelem érdekében.
Egy klíma 4 fontos elemből áll.
- Kompresszor - ez felel a körfolyamat fenntartásáért.
- Elpárologtató - itt párolog el a folyadék (beltéri egység)
- Kondenzátor - itt csapódik le az elpárolgott folyadék (kültéri egységben az a bordás izé)
- Fojtás - ez felel a nagy nyomású kondenzátor és a kis nyomású elpárologtató elválasztásáért.
Jöhet a kérdés: miért kis nyomás meg nagy nyomás?
Azt mindenki tudja hogy a víz forráspontja függ a nyomástól. A Mount Everest-en a kis nyomás miatt már 100 C fok alatt forr a víz, míg az autókban 110 C fokon sem mert nyomás alatt tartják a rendszert.
Van egy rendszerünk amiben olyan folyadék van aminek a forráspontja légköri nyomáson -30C fok körül van. Tehát a szabadba kiengedve egy pillanat alatt elillan, de ezt kerülni kell mert nagyon ózon rombolóak ezek a vegyi anyagok..De ha beindítjuk a kompresszort az elpárologtatóban elkezd csökkenni a nyomás, a kondenzátorban pedig emelkedni fog.
Miért?
Mert van egy fojtásunk amin keresztül a gőz nagyon mennyiségben tud át áramlani. Az is tény hogy egy folyadék elpárolgásakor a keletkezett gőz sokkal nagyobb térfogatot képes kitölteni mint maga a folyadék. Erre sajnos példát nem tudok Tehát addig még a fojtáshoz gőz érkezik csak kis mennyiség tud áthaladni, ezért a folyadék amit most már inkább hűtőközegnek hívnák. Kezd feltorlódni a kondenzátorban és a nagy nyomáson cseppfolyósodni. Ha elég folyadék keletkezik az elér a fojtáshoz, azon átlépve a kis nyomású pároltatóba kerül. Ott a kis nyomás miatt párolgásnak indul, de inkább forrásnak. Nagyon heves ez a folyamat ilyenkor, akinek van klímája az hallhatja is ezt a bugyogó hangot egy rövid ideig, ami természetes, nem hiba. Ha pedig egy folyadék elpárolog akkor ugye hőt von el, és már hűtünk is. Az így keletkezett gőzt a kompresszor elszívja, és a kondenzátorba pumpálja. Ott a nagy nyomás miatt felmelegszik, és ha lehűtjük akkor újra cseppfolyós lesz a hűtőközeg. És kezdődhet minden elölről.
Melegszik?
Igen melegszik mint a biciklipumpa mikor pumpáljuk a kereket.
A klímákban a kondenzátoron és az elpárologtatón keresztül ventilátorok juttatják át levegőt. Ezzel a klíma mérete kisebb lehet és messzebb eljuttatjuk a hűvös levegőt mintha csak a levegő természetes áramlását használnánk ki. Úgy is működne a klíma csak jó nagy darab szerkezet lenne.
